Átok Ámorra
Átok Ámorra
Tudom, szíve másé, S a lány viszont szereté. Én csak látom őket, Megosztják velem örömüket. Én csak mosolygok rájuk, S sok boldogságot kívánok.
De a mosoly mögött könny van, s átok. ÁTOK ÁMORRA! Átok Ámorra! Oh, ha tudna engem szeretni! De csak jóbarátot sikerült bennem lelni.. Meséli boldogságát, Én bőszen bolintok rá.
Nem értem se Ámort! Se Istent! Miért tettek megint ilyent? Nem élrtem a Halált, se Szerelmet! Miért kell nekem megint szenvednem?
Hazudok neki naphosszat: "Persze. Te is csak barát vagy!" Nem. Ő NEM CSAK EGY barát. Ő az, kire szívem vágy. Csak nézem szemét, csaknézem száját, Ezekért húznám én az ördög igáját!
Látom magunkat kettesben.. Kézen fogva, egy kis réten.. Felém forful, én nyitom a szám, S ajkunk eggyé forr át. Mégis, mikor kinyílik szemem Messze jár már tőllem szerelmem.
ÁTOK ÁMORRA! Kérem a fejét! ÁTOK ÁMORRA! Tedd ide lábom elé! Nyaljó Őokozza sebeim! Érezze, mi az a "szenvedni"!
Nem rózsaszín. Fekete minden! Pedig lángol szívemben a szerelem. Pedig itt van Őmaga, mellettem! Csak mást olel, csókol helyettem..
|