Szerelemtelen
Szerelemtelen
Az idő gyorsan pereg, s te rab vagy benne. Tőrj ki! Szabadulj fel! Tépd el a láncot! Pusztítsd el!
Tőrd meg a csendet! Lépj egyet te is előre! Fogjuk egymás kezét! Te mondd: merre mész?
Hiába indulsz el az úton, A szabadulás nem boldog.. Sóvárogsz ismét a lánc ízére, Keresed újra, de nem, nincs meg!
Keresel más-más őrt, De nincs! Nincs itt jövő! Fuss! Menj innen! Nincs itt már mit keresned!
Könyörögj a te Atyádhoz, Istenedhez! "Adj Úram nekem, kérlek, szerelmet!" Majd elküldi Ő hozzád egy angyalát, De Ő se lesz olyan, mint az a lány..
Keresed, kutatod újra, s újra, Majd ráakatsz tíz év múlva a boltban. Rámosolyogsz, rögtön megismered, De Ő nem téged - Elfelejtett!
Este feleséged mellett az ágyban is rá gondolsz: Véged van! Ismét rab vagy! Újra nem szabadulsz! Áldozd föl tested-lelked, ha tényleg kell Ő neked, Mert újra tiéd immáron már nem lehet...
|