Szerelmes elf-dal
Szerelmes elf-dal
Hívlak, de hallod-e?
Érintelek, de érzed-e?
Szólítalak, itt vagy-e?
Hol vagy hát, kedvesem?
Vándor énekem messze száll,
De téged semerre sem talál.
Talán elestél egy csatában,
S vándorolsz a halál árnyékában.
Te vagy a tó, miben úszhatok,
Te vagy a szél, melyben táncolok.
Az idő csak egy nagy hazugság!
Szememre az alkony borult rá.
De még látlak magam előtt lépni,
De még tudlak magam mellett érezni,
Itt vagy, hallasz, érzel,
Így szólítalak énekemmel.
|