Megbolondultam?!

Megbolondultam?!
Csak megyek végig az utcán, De hallom mind a suttogást. Csituljatok! Hagyjátok abba! Persze, hogy hallak! HALLAK! De csitulj el! Könyörgöm! Csendet! Hová kerültem megint? Mi lett velem?!
Hallom, hogy suttognak! Hallom őket! S most is csendet kíván fejem! De nem! Nem kapom meg a csendet! Menekülnöm kell? Hadjatok mind-mind el! Némuljatok, ha kell! Csak csendet! Csak csendet adjatok!
Mint minden bolodn, én is azt állítom - nem vagyok az! S talán, én vagyok az egyetlen, kié az igaz. Talán elmém megborult, de testem-lelkem nem! Talán agyam nem zakatol, de szívem hevesen!
Ne gondolj bolondnak, mert te magad leszel az! Azt gondolod a mosoly csak álca? Tényleg az.. De csitt, csitt! Nem kell félni tőllem! Ne aggodj! Nem a halálba ölellek! Nem, nem! Mosolyogj rám! Rajta! Én ráérek! Várom! Nem? Azt akarod, hogy E néni bántson?
Nem kell tőllem félned! Te magad is tudod! Gyere már ide! Fogd kezem! Ölelj, s csókolj! Szorítsd fülemhez füledet, halld te is a hangokat! Hallod ugye? Hallod te is, úgyigaz! Mondd, hogy nem vagyok örült! Mert nem vagyok az! Csak rettentő szerelmes, ugyaigaz!
|