R�chel siralma

Puha fej�r �gyam hull�mos red�in
Mily sz�pen alusztok, �n sz�p csecsem�im:
�des-� az �lom...?
Unszol� eml�met elfogadni k�stek;
Balgatag rem�nnyel v�rom �bred�stek --
De hi�ba v�rom.

Ah! hiszen nem fogtok �bredni, -- tudom m�r, --
A ti nyugov�stok t�bb a nyugalomn�l,
Tudok mindent -- jaj -- jaj!
Nevet� szememre nem nevettek vissza,
G�gics�l� sz�mra nem rebegtek vissza
Cs�kra k�szt� ajkkal.

Halva vagytok, halva. �me, itt a m�ly seb:
Mintha nem lett volna elegend� kisebb
Ajt� a hal�lnak!
Mintha gyenge cs�r�t egy ujj nem let�rne --
Mintha kis galambfi nem meg volna �lve
Kit sz�ven nyom�nak!

Oh, hadd cs�kolom meg e v�rz� sebajkat,
Mely, �gre ki�lt b�r; iszony�an hallgat, --
Oh, hadd mossa k�nnyem!
Ki�lts fel, te ny�lt seb, bossz��rt az �gre,
Hogy kegyetlen szerz�d meglakoljon v�gre,
Lakoljon meg sz�rnyen!

Mi haszna! mi haszna: nincs m�r nekem fiam! --
Folyna b�r miattok bosszul� v�rfolyam;
F�l nem �bredn�nek:
Azt a kis patakot, mely a sz�vet hajtja,
Ha egyszer elapadt, ki nem p�tolhatja
�ce�nja v�rnek.

Iszony� Her�desz! ha m�r elt�k�l�d
�rtatlanra fenni pallosodnak �l�t,
Mi�rt b�ztad m�sra?
Szomjaz� szemekkel m�rt nem j�v�l magad?
Tal�n k�sz�vedb�l enyhe forr�s fakad,
Irgalom forr�sa.

Oh, ha l�ttad volna... oh, fiaim, lelkem! --
Lerogy�k el�tte, s�rva t�rdepeltem
A vad prib�k el�tt;
K�rtem, hogy ne b�ntsa, mondtam, ne �lje meg,
Mert eny�im e sz�p �rtatlan kisdedek:
Hi�ba k�rtem �t! --

S�rt a vad poroszl�, szemei k�nnyeztek;
Azt hiv�m, nem b�ntja, az�rt �ll oly veszteg;
Feled�m, hogy szolga:
Ha te k�nnyez�l ott, kem�nysz�v� kir�ly,
Egy fiait f�lt� anya f�jdalmin�l --
Meg nem �lted volna.

Bethlehem le�nyi, kik any�k voltatok,
Ne irigyelj�tek e kett�s b�natot,
Ne irigyelj�tek:
Ha nem volt oly b�szke jogotok rem�lni
Mint R�chelnek, �m a b�nat is fel�nyi
R�szben jut tin�ktek.

Temet�s lesz holnap. Jertek el, oh jertek!
L�togassuk egy�tt a temet�kertet;
Nem irt�zom t�bb�;
Fektess�k le halv�ny gyermekimet sz�pen
-- Kik alusznak imm�r az �rnak kez�ben,
Fiaitok k�zz�.

�me, a sz�p tavasz kiesett az �vb�l,
Egy nemzed�k holt ki az emberis�gb�l,
Nyugszik temet�ben;
Serd�l Bethlehemnek, feln� sz�mos ifja:
De egynek se l�szen sz�let�se napja
E k�t esztend�ben.

Hah, de mily panasz, hogy e kor m�he medd�!
�me, l�tok, l�tok... megny�lt a j�vend�
T�volban, k�zelben:
Kir�l annyi j�snak zenge ihlett sz�ja,
Megsz�letett, �rzem, J�d�nak kir�lya
Kicsiny Bethlehemben!

Zsarnoki f�lt�sed v�rengz�se volt ez:
De tudd meg, de tudd meg, v�rszop� Her�desz,
Hogy � nincs elveszve!
Napjaid sz�m�tv�k, megifjult az id�,
�s, kit�l rettegsz, nem f�li fegyverid �,
Az Ige, az eszme!