Glóri Ó, Glóri Ó

Szemem szúrták, ha láttam,
Nyelvem vágták, ha énekeltem;
Ilyen egy öregember vaksága;
Bármit is kaptam, lenyeltem.
Szívem szúrták, ha szerettem,
S azt a lányt ma sem felejtem;
Ajkai édes rózsák voltak régen,
Ma hamuvá porladt a temetésen.

Glóri Ó, Glóri Ó,
Milyen gyönyörű is volt...
Glóri Ó, Glóri Ó,
Minden hamuvá porladott.

Emlékeim, mint a vad folyó,
Zúg végig agyam minden egyes zugán;
Harcolt ellenem hárpia, és démon;
Érte nyertem meg minden egyes csatát.
S jutalmam többet ért ezer aranynál:
Egy éjszaka volt ennél a lánynál. 

Glóri Ó, Glóri Ó,
Milyen gyönyörű is volt.
Glóri Ó, Glóri Ó,
Minden hamuvá porladott.

Télen, a szikrázó napsütésben,
Még látom, ahogy felém lépdel;
Teste hajlik, mint a nád,
Pillantása éget, mint parázs.
Hosszú haját messze viszi a szél;
Ilyen volt Ő, mikor még élt.

Glóri Ó, Glóri Ó,
Milyen gyönyörű is volt.
Glóri Ó, Glóri Ó,
Minden hamuvá porladott.

Soha nem felejtem már el Őt,
Ki adott oly sok örömöt s gyönyőrt.
Magam sem tudom, Ki volt Ő nekem?
Mindenem volt, és senkim sem.