A fantasy és a sci-fi világ
Fantasy, Sci-fi. Talán a két legelvonatkozottabb világ – két olyan világ, amelynek talán semmi köze a “való világhoz”.
Ezt a két “világot” sokan egy kalap alá teszik – ha bemész a könyvesboltba, s végignézed a kis címkéket, s odamész a FANTASY felirathoz, sok sci-fi regényt is találsz. Ez persze nem véletlen, manapság nem tesznek különbséget (esetleg nagyon gyakran) a két világ között. Pedig sok különbség van!
Talán a legfeltűnőbb az az időbeliség – míg a fantasy-k rendszerint a “múltban”, a sci-fi-k pedig a “jövőben” játszódnak – véleményem szerint a két világ között így a legegyszerűbb különbséget tenni. Hasonlóság az is, hogy a két világ a Jó és a Rossz csat áját mutatja be – általában. Bár manapság néhány sci-fi sokkal inkább egy jövőképet kíván elénk állítani, mintsem a “jó-rossz harcot” – talán ez a téma jobban is illik a fantasy világhoz.
Manapság, ha valaki azt a szót hallja meg hogy “fantasy” vagy “sci-f i” nem feltétlenül egy írói világra gondol – sokaknak a fantasy-ról különböző filmek, esetleg egy zenei stílus jut eszébe, míg a “sci-fi” manapság inkább mint film-stílus jut eszünkbe – de ne felejtsük el, hogy először mindent leírtak J .
A fantasy-kban r endszerint szerepelnek olyan lények, melyek hasonlítanak az emberhez, mégis mások, mint mi. Ilyenek az “elfek”, a “darkelfek” (más néven drowl-ok), a kentaurok vagy törpék (ezek részletesebb jellemzését egy későbbi cikkben írom le).
A fantasy világ legfőbb helyszíne egy erdő, esetleg tisztás. Jellemző vallása a természetimádás, a földanya tisztelete (itt most nem beszélünk az úgynevezett “dark-fantasy”-ról, ez egy kicsit lentebb lesz megemlítve). Főhőse egy vándorló, s jóakaratú, furfangos lény, aki meg a karja menteni a világot, melyet elkezdett meghódítani a rossz. A hős maga köré barátokat gyűjt, akik szintén olyan sorsúak, mint Ő, s hasonló ügyért harcolnak.
A fantasyk-ból kihagyhatatlanok az óriási csatajelenetek, melyek nélkül talán nem is lenne fantasy a fantasyJ . S hogy végül ki fog győzni? A legtöbb fantasy “happy end”-re végződik, de persze itt is vannak tragédiák, melyekben a főhős a jobb ügyért hal meg végül.
A fantasy világ és a görögök mítoszai között rengeteg a párhuzam – isteni erejű lények, mitologikus alakok szerepelnek benne, olyan állatokat ismerhetünk meg, melyet a való életben (állítólag J ) nem léteznek. Ilyenek az “egyszarvú lovak”, az unikornisok, vagy a szintén a lovakhoz hasonló, szárnyas lények, a pegazusok.
Rengeteg játék is fant asy világban játszódik – ilyen például a nagysikerű Heroes, vagy az Interneten játszható Thrillion Kincsei (www.thrillion.hu). A legtöbb fantasy világnak “egyedi” a környezete, s a története is, mégis sok közöttük a párhuzam. Gyakran fellelhetők bennünk a varázslólények is (Heroes - “járkáló fa”), vagy mágikus tárgyak (Thrillion Kincsei - Thrillioni áldás).
Az ún. “dark-fantasy” nevezhető talán a “fantasy sötét testvérének” is. Talán nem is gondolnánk, de rengeteg “dark-fantasy” filmet ismerünk! Gondoljunk csak bele! Talán nincs is olyan, aki ne hallott volna az “Interjú a Vámpírral” című filmről, vagy a “Kárhozottak Királynőjé”-ről. Igen, ez mind a két film dark-fantasy. S hogy miért? Vagy mi a különbség a dark-, és a “sima” fantasy között?
A legegyszerűbb úgy megértenünk, ha tudjuk az angol “dark” szó jelentését – avagy “sötét”, de mostanában inkább a “komor” jelentést vette fel magának, illetve egy szubkultúra neve is (erről most nem kívánnék beszélni, hisz nem ez az irományom témája).
A dark-fantasy-k szereplői általában vámpírok, drowl-ok (darkelfek), vagy egyéb “gonosz”, “dárk” lény. Ez a világ főleg a filmiparban hódít, bár kétségtelen, hogy ilyen világban sok könyv játszódik (az előbb már említett filmek könyv változata, vagy Darren Shan Vámpír-regényei).
A következő világot jogosan nevezhetjük a fantasy szinte tökéletes ellentétének – a sci-fi-kben már nem találkozhatunk “földanya egyetlen gyermekével” sem. A sci-fi-k a jövőt vetítik elénk, melyek hemzsegnek a robotoktól. Ezek a robotok, már nem olyanok, melyekkel még manapság találkozhatunk a fogorvosnál, vagy a számítástechnika teremben.
Az érdekesség az, hogy az író elméje szabadon játszhat el a jövővel, bár a mára már érvényes “A robotika három törvényét” mindenképp be kell tartania. Ezek pedig a következők:
- A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.
A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az Első Törvény előírásaiba ütköznének.
A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az Első vagy Második Törvény bármelyikének előírásaiba.
Ezek a törvények valóban léteznek napjainkban – ez érthető, ha csak Japán fejlődését nézzük robotikailag.
Ha kinyitjuk Asimov író valamely könyvét, akkor kétségtelen, hogy az első oldalak valamelyikén szembetaláljuk magunkat az előbb már említett 3 törvénnyel.
Sok sci-fi helyezi a robotok lázadását ezzel a három törvénnyel sz emben, vagy a három törvény valamelyikének megszegését tárgyába. Ha most filmekre gondolunk, akkor érdemes az Animátrix-ra gondolnunk, amely a Mátrix “előtörténetét” meséli el. Nem kívánom most a több kisfilmből álló DVD elemzését leírni, akit érdekel, annak ajánlom, vannak benne érdekes dolgok!
Természetesen ez a világ sem hagyhatta el a játékok birodalmát – s talán ebben a világban játszódó “game”-ek a legkedveltebbek is. Sok sci-fi-vel kapcsolatos dolog kapott a nevébe egy “Galaktica” szót – ilyen a kártyajáték is, a “Káosz Galaktica ” vagy a mostanában újraéledő újság a “Galaktica” is. A szóválasztás nem véletlen – sok sci-fi szerint a jövőkép egyértelmű – a világűr meghódítása.
A cikk a www.narniakronikai.ro oldal számára íródott. |