Az Angyalom (szabadvers)
2007.09.05. 21:38
Az Angyalom (szabadvers)
Ahogy ültem a padon láttam hogy távolodsz utánnad már nem tudtam szólni túl messze voltál már Mégis, még midnig olyan Mintha itt maradtál volna örökre, vagy még tovább Van, hogy néma estén hallom, ahogy szuszogsz mellettem ahogy régen is tetted néha takaróm helyett a karodat érzem magamon néha a víz helyett az ajkad csókol Mintha tél lenne... De ez mégis nyár mert van úgy, hogy a hideg fuvallat úgy érinti arcomat, mint a nap nyári sugara Van úgy, hogy egy falevél ráhullik a vállamra régen te leptél meg mindig így.. emlékszel rá? Néha megállok még a park előtt Néha bemerészkedem a padig is S merengve nézem Vajon te is teszel így? Van egy érdekes történetem! Egy nap, úgy tettem hogy a padig bemerészkedtem Leültem reá, s elnyújtóztam S ahogy a bejáratot kémleltem ismerős alakot pillantottam meg Emlékszel rá? Régen te is így jöttél Csak néztem őt Némán, s gondolkodva Míg mellém nem ért, s leült a padra Lehunytam a szemem Ő magához ölelt szó nélkül Emlékszel rá? Te voltál az Azóta a víz helyett te csókolsz a takaró helyett te ölelsz a könnyeimet te szárítod, s nem a szél s úgy vigyázol rám, mintha angyal lennél.
|