III. fejezet
III. fejezet
A hrom isten egy-egy szken lt. Leah s Sheran ismt veszekedtek:
- DE nem az n tkom volt! Mirt nem vallod be, hogy te tetted, Sheran?
- Mert nem n voltam!
- Ht persze, hogy nem te! – szlt kzbe Raia. A msik kt isten rnzett.
- Ezt hogy rted Raia? – krdezte kiss furcsllva Leah.
- gy, hogy ezt az tkot n olvastattam r a hbortokra. gy egyikktknek sem lehet se baja, se java.
- De, ha meghaltak, akkor hov kerltek? Az n birodalmamba biztos nem! – rtetlenkedett Leah.
- Igen, mert k egy olyan helyre mentek, ahova a te kezed sem r el!
- Mi az, hogy az n kezem sem r el? Akkor ilyen hely nincs!
- De van!
- De az lehetetlen! Ilyen hely nem ltezhet!
- DE, ltezik.
Fairlight lpett be a terembe. Raia rgtn hozzszlt:
- Fairlight, bartom! Ksznm, hogy elvgeztetted azt a „kis varzslatot” amit krtem tled!
- Hogy mi? Fairlight csinlta ezt?
- Igen Sheran. n. sajnlom, de ennek gy kellett lennie – vlaszolt a napisten.
- Ezt hogy rted? Mirt mondasz ilyet? – csattant fel Leah.
- Nehogy azt mondjtok, hogy csak azrt a pr liliomrt s nhny lnyrt hborztatok! Szerintem mindenki tudja, hogy mr rgta ki akarjtok derteni, hogy ki a jobb.
- S mi erre meg is hoztuk a vlasz! – kapcsoldott be Fairlight.
- Igen s mi lenne az? – krdezte Sheran.
- Igen, erre n is kvncsi lennk! – szlt Leah.
- A vlasz nem ms: Minden isten nagy, de csak a maga terletn.
|