Nélküled

Fagyossá vált a táj,
Madár erre nem jár.
Idegen emberek, idegen arcok,
"Ne ess el! Tovább harcolj!"
Harcolni de nehéz nélküled!
Nélküled... Nélküled..

Most szorítsd meg kezem,
Nem érzem tiédet!
Hol vagy már?
Hol vagy már?
Külső ármány, belső feszengés;
Az Élet oly nehéz
Nélküled... Nélküled...

Mintha minden rám akarna esni,
Az eső is elkezdett zughogni.
Minden pár egy fa alá bújik,
Kinek nincs - a Főtéren ázik.
Én is ott ázom, némán, csendesen
Nélküled.. Nélküled.. Nélküled...

Nyugton kel a Nap, keleten nyugszik,
Megfordult a világ, nappal kell aludni.
Nem akarok így élni..
Nélküled.. Nélküled..
Oly' magányos így létem
Nélküled.. Nélküled.. Szeretlek.