D�monok
 
 
D�monok nyom�ban
D�monok. Naponta halljuk a sz�t, �js�gb�l, metafor�kb�l, hasonlatokb�l, m�gsem biztos, hogy tudjuk, mit jelent a sz� pontosan. Ki ezt, ki azt �rt a d�mon sz� m�g�. Ki szerint a s�t�n maga, ki szerint csup�n egy szellem. Van, aki hisz benn�k, van, aki nem. Sokak szerint �rt�, m�sok szerint sz�vets�ges. Ar�bi�ban p�ld�ul napnyugta ut�n nem szabad vizet ki�nteni az udvaron, mert ha v�letlen egy d�mont tal�lunk el az esti sz�rk�letben, bajt hozunk a h�zunkra.
 
D�monok a g�r�g panteonban
A g�r�g�kn�l "damion�sz"-nak h�vt�k, �s a rossz szellemek gy�jt�neve volt. Kor�bban - Hom�rosz idej�ben - ezt a sz�t csup�n a "term�szetfeletti" egyetemleges kifejez�s�re haszn�lt�k K�s�bb (Plat�n ut�n) azonban megtelik kellemetlen t�lt�ssel �s a "Damion"-okat ekkorra m�t a betegs�gek ok�nak tekintett�k. F�leg az elmezavarok�rt tartott�k felel�snek �ket, de gyakran a j�rv�nyok terjed�s��rt is d�monokat okoltak. Voltak olyan n�zetek, hogy a d�monok az Isteniek �s az emberek r�gi�ja k�zt �l� k�ztes vil�g lak�i. A d�monok eszerint megosztj�k az emberekkel az �szt�neiket �s indulataikat, megid�zhet�k �s saj�tos nyelvezet�k van. S�t, az �lelmiszerekkel is be lehet vinni d�monokat a szervezetbe.
 
Az elemek d�monai
A t�z, a v�z a leveg� �s a f�ld d�monai k�l�nleges er�vel b�r�, �si er�t testes�tenek meg. Az anyagd�monok, melyek n�v�nyekben k�vekben laknak, �ltal�ban kisebb erej�ek, �s a k�s�bbi mitol�gi�kban m�r az is felmer�l, hogy sz�nd�kaik nem csup�n �rt� lehet, hanem - �ltal�ban, ha �n�s �rdek�k is �gy k�v�nja - seg�tenek a j�kon, az igaztalanul szenved�k mell� �llnak, vagy bossz�t �llnak azokon, akik igazs�gtalanul cselekszenek.
 
 A XX. Sz�zadi eur�pai d�monk�p
 
A d�monok -mondja 1968-ban a n�met Zwernemann - testetlen, megszem�lyes�tett �s t�bbnyire halhatatlannak v�lt, term�szetf�l�tti hatalmak. Saj�t akaratuk van �s korl�tozott k�pess�geik. Kapcsolatba hozz�k �ket t�rgyakkal, helyis�gekkel, term�szeti jelens�gekkel, vagy tev�kenys�gekkel. M�gikus praktik�k, valamint kultikus cselekv�sek r�v�n lehet befoly�solni �ket. A javukra kev�s j� tulajdons�g �rhat�, ami gyakorlatilag elhanyagolhat�. A d�monok kultusz�r�l is �rdemtelen besz�lni szerinte, mivel minden d�mon kultuszhoz jut, ha emberek megk�s�rlik megid�zni �ket, vagyis k�zvetlen kapcsolatba akarnak l�pni vel�k. Erre akkor ker�l sor, ha az emberek letelepednek valamelyik d�mon �ltal befoly�solt ter�leten, vagy ott k�v�nnak tev�kenys�gbe kezdeni. Akkor is sor ker�lhet azonban r�, ha a d�mon maga jelenik meg az ember el�tt. A n�v, vagy tart�zkod�si hely szerint megk�l�nb�ztetett d�monkultuszok a leggyakoribbak.
 
A zsid�s�g d�monai
Lapozzuk fel a Biblia �testamentum�t L. M�zes 4,1-4 -n�l. Ebb�l l�tjuk a l�zad�s tan�t. Azoknak az angyaloknak a v�gleges m�lybe zuhan�s�val foglalkozik, akik �th�gt�k a teremt�s rendj�t �s d�monokk� lettek. Ebb�l alakult ki k�s�bb a kereszt�nyek d�montana is, amit m�g tov�bb �rnyalt a dualizmus elm�lete, ami szembe�ll�totta a f�ny �s s�t�ts�g birodalm�t egym�ssal.
 
D�monok a n�phitben
A d�monok a magyar �s a k�rnyez� orsz�gok n�phit�ben mindenhol �rt� sz�nd�k�ak. K�l�nb�z� alakokat �lthetnek, de leggyakrabban testetlenek. Megsz�llj�k, k�lcs�n veszik az embert, a kereszteletlen csecsem�ket, vagy a l�basj�sz�got. Betegs�get okoznak, amit a pap, a szentelt v�z, vagy a pog�ny m�gikus r�olvas�s �z ki az emberb�l. A d�monoknak h�vei is vannak, akik sz�vets�ges�kk� fogadj�k, seg�ts�get rem�lve ett�l. Szent �goston szerint is minden betegs�g�rt a d�monokat kell okolni.
 
A d�moni k�pess�gek birtokosa gyakran olyan betegs�get kap, ami a tudat�llapot olyan m�dosul�s�val j�r, hogy k�pess� v�lik "lehetetlen dolgokra", vagy a j�vend� esem�nyeinek megj�sl�s�ra. Befoly�solhatj�k az id�j�r�st, de a d�monnal val� par�znas�g b�n�be is eshetek. Ezekre a babon�s tanokra alapult a k�z�pkori boszork�ny�ld�z�sek filoz�fi�ja is. Az ut�bbi id�kben a n�pi �s v�rosi nyelvhaszn�latban a d�monok a s�t�n szolg�i. Szelleml�nyek. Vannak akik mag�val a S�t�nnal azonos�tj�k.
 A var�zsl�k�nyvek d�moni nevei
A "b�lcsek k�v�t" keres� szabadk�m�ves �s m�s alkimista csoportokba t�m�r�l� t�rsas�gok var�zsk�nyveiben sok olyan bibliai, vagy m�s mitol�giai d�monikus n�v maradt fenn a k�ztudatban is, amiket meg lehet id�zni seg�t�nek. Asmodi, vagy Asmodeus neve �si, de �jonnan is k�peztek neveket, p�ld�ul Lucifer, a F�nyhoz� nev�b�l p�rhuzamot vonva "a f�nyt�l megfutamod�" jelent�s� Lucifuge. A legismertebbek k�z�l eml�ts�nk m�g n�h�nyat:
Lilith, Forkas, Marchocias, Mefisztofelesz, Behemoth, Beli�l, Belzebub, Astaroth, Belfegor, akiknek a megtestes�l�sei, nevei az irodalomban �s m�s m�v�szetekben is gyakran megjelennek.
 

Csinos �s ijeszt� d�monok
A 16. sz�zadi "Faustus n�pk�nyvben" �gy k�pzelt�k el a d�monalakokat:
 
Beli�l egy sz�nfekete cammog� medve alakj�ban jelenik meg. Nagyok a f�lei �s orr�val egyetemben �g� piros sz�n�ek. Er�s fogai vannak �s h�rom er�s repdes� sz�rnya n� ki a nyak�b�l. Farka hossz�.
 
Lucifer sud�r alak� f�rfi�, bozontos �s bolyhos, olyan sz�n�, mint a veres m�kus. A farka pedig t�le eg�szen messze ny�lik.
 
Belzebub haja testsz�n�, �k�rfej�, k�t r�m�t� f�llel, mely bolyhos �s bozontos is. Teh�nfarka van, �s k�t nagy sz�r�s z�ldess�rga sz�rnya, mely felett t�zcs�v�k repdesnek.
 
Lilith a gonosz n�i d�mon. A vihar d�mona, elemi erej�. A hagyom�ny szerint �d�m els� feles�ge. A talmudban �jjeli szellemk�nt bukkan fel, a kabala szerint pedig a f�rfiak cs�b�t�ja �s a csecsem�k fojtogat�ja.
 
A d�monok el�z�se
Az �kort�l napjainkig ugyanazt a m�dot javasolj�k a hozz��rt�k. Talizm�nokat, m�gikus pecs�teket, szakr�lis cselekv�seket, var�zsig�ket alkalmaznak mind a megid�z�shez, mind pedig a d�monok �ltal okozott "ront�s" lev�tel�hez, vagy a ront�s megel�z�s�hez. Alkalmas a szentelt v�zt�l a fokhagym�n �t az ez�stig, a gyerty�t�l a t�z�n �t a keresztig �s a pentagramm�ig sok szimb�lum �s t�rgy.
 
A d�monok vil�ga val�s is lehet. A kir�ndul�s a d�monok k�z� pedig nem vesz�lytelen. Aki m�gis megpr�b�lkozik vele, ne csup�n elem�zsi�t vigyen az �tra, hanem v�rtezze fel mag�t a legnagyobb tud�ssal, ami nem szerezhet� be k�nyvekb�l