|
A megbeszlsen
A megbeszlsen
- Mennyi ids is vagy? – krdezte egy n.
- 187. – vlaszoltam.
- gy rtettem, hogy mennyi idsen lettl vmpr!
- 10, illetve 16.
- Az hogy lehet? Nem lehettl ktszer vmpr!
- gy rtem, hogy 10 vesen ittam bort vmprvrrel, de akkor 6 vig aludtam. Amikor felbredtem tiszta vmprvrt ittam…
- rtem. Ki tett vmprr?
- Rahsten.
- Nem ismerem. Hol l?
- Mr meghalt…
- Naptl? Kartl? Szentelt-vztl? Kereszttl?
- Nem. Megltk.
- Ki lte meg?
- Taln a vrfarkasok.
- TALN? – a n egyre idegesebb vlt.
- Nem tudom! Nem voltam ott, amikor meghalt! De lehet, hogy… - nem mondtam tovbb. Megakadt a torkomon a sz. A n krdn rnzett.
- Akkor nem is lltja biztosra?
- De. Biztosra lltom. Lttam a holttestt. Ott fekdt Emily mellett.
- Ki az az Emily?
- A dadm volt.
- rtem. Teht akkor nem tudja, hogy ki lte meg az ismerseit, ugye?
- Nem tudom. Sajnlom, de nem voltam otthon akkor… Vagy… nem… tudom…
- Titkol valamit ellnk? – krdezte az egyik frfi.
Billy azt mondta, hogy ez egy barti beszlgets, hogy jobban megismerjenek, de nekem inkbb egy vallatsnak tnt.
- Semmit sem… - ez nem volt igaz. Nem beszltem nekik se Benjirl, se a kpekrl, se a blrl.
- Biztos ebben?
- Igen, biztos.
- lt mr meg valakit?
- Igen… egyszer… meg az ldozataim…
- Ki volt az az „egy”?
- Egy vrfarkas…
- Ah! Minek faggatjuk itt magt! Hisz’ ez egy j bart! – szltak vagy hatvanan.
Az egsz teremben sszesen ktszzan lehettek.
- Mi trtnt ezen a vilgon? – krdeztem.
- Mszrls…
- A legnagyobb…
- Senki sem tud rla!
- Csak tudnnk, hogy mi miatt!
- A vrfarkasok folyton tmadnak minket!
- Brki lehet nluk rabszolga!
- Akr te is!
- Vagy mi!
- Nluk nem szmt semmi!
- Akrki lehetsz!
- De mirt? Ersebbek, mint mi? – krdeztem.
- Nem, de tbben vannak!
- Sokan vannak!
- Mi meg kevesen!
- Nem lesz ez gy j!
- Mindig mi hzzuk a rvidebbet!
- Csak mi vagyunk ilyen pechesek!
- Ja! A vrfarkasok llandan tmadnak!
- Nem ltezik nluk becslet!
- Mi meg nem mszrolhatjuk le az embereket!
- NEM! MI NEM VAGYUNK VRFARKASOK!
- MI VMPROK VAGYUNK!
- MI BECSLETESEK VAGYUNK!
- MI NEM MSZROLUNK!
- BENNNK L A SZABADSG!
- NEM TEHETNEK MINKET RABSZOLGKK!
- K MG NEM ISMERNEK MINKET!
- AZT GONDOLJK, HOGY GYENGK VAGYUNK!
- DE EZ NEM IGAZ!
- Akkor mit akarnak tenni? – krdeztem a nagy buzgalomban.
- Mg mi sem tudjuk…
- Aludnunk kne mr!
- A Nap! A Nap! – egy frfi rohant be a szobba.
- Mi a baj ron?
- A Nap!
- Mi van a nappal?
- Gyorsan! A fggnyket! – kiltottam.
A nap mr majdnem elrte brnket, de szerencsre mg volt annyi idnk, hogy elhzhattuk a fggnyket.
- Ennyire kifutottunk az idbl? – krdezte a n.
- De, Tereza! Te is tudod, hogy meddig faggattuk ezt a lnyt!
- De… Ennyi ideig?
- Igen. Gondolhatod, hogy most mit rez!
- Nem tudom… Most mi legyen? Hol aludjunk?
May nni jtt be, s intett, hogy kvessk.
Levezetett minket egy pincbe, ami tele volt gyakkal. Mindenki elkezdte lelgetni May nni, mert ennyire eszben volt minden.
Elfoglaltam egy gyat, s ledltem r. Nem tudtam senkivel se beszlni, mert jonnan szerzett bartaimmal nem akartam beszlni, Billy pedig mr rg hazament.
Ismt abba a furcsa, letargikus llapotba kerltem. Ismt furcsn elremeredt a szemem, s vr kezdett elbukkanni belle…
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
