Dombok alatt
2006.12.22. 11:06
Keletkezs: 2005. tjavtva: 2006.
Dombok alatt
Egy n futott vgig a Delejes Dombok rnyas fi alatt. Maga sem tudta, hogy merre fut, csak futott, ahogy a lba brta... Egy hatalmas saklember ldzte. Nemrg gy gondolta az elf n, hogy knnyen legyzheti a bestit, de tvedett. Megtmadta a lnyt, s most lett az ldztt az ldzbl.
Egy nagyobb fnl megllt, egyenes hta hozzsimult a fa grngys trzsez, mg a llegzett is magba fojtotta, hogy zizeg kpenye ne srolja a ft, s gy elkerlte a legkisebb zaj csapst is, s hall gatzott. Nem hallott semmi neszt. A biztonsg kedvrt felmszott a fra, s onnan nzett krl.
Nyugaton a Nap kezdett nyugovra trni, s vrsl sznei kiemeltk a n barns hajnak sznt, s szrke szemben mg megcsillant az aranyl korong sugara. Odafnt, a lombok kztt a n emiatt szebbnek is tnt, mint ltalban. Figyelte, ahogy a Nap eltnik tbnya fel.
Kvetkez pillanat, amire emlkezett, az az volt, hogy a fldn fekdt, s a Saklember lehelett az arcn rezte. A szrnyeteg felette volt, kszen arra, hogy meglje a lnyt. Az erdei elf n megfesztette minden izmt, nmn imdkozni kezdett isteneihez, s kzben becsukta szemt. "Most vagy soha!" gondolta magban. Egy halott test hirtelen a fbe huppant, lenyomatt ott hagyva.
A n felllt, magtrlte vres trt, melyet a ellenfele gyomrba vgott, s melytl a bestia rgtn lett vesztette, majd ismt elrejtette megment fegyvert nadrgjn lv kis brtarisznyjba, s tkutatta az ellenfelt – ahogy sejtette. A saklembernl ott volt az a h res gyr, melyet mindenki keresett – a Thrillioni lds. Elmosolyodott, majd zsebre tette, s azonnal is indult Tvolrv fel, hogy ott odaadja egy papnak…

|