V�rz� Sz�v�

Susogva fut a sz�l,
A f� megrezzen,
Milli�egy hangsz�lk�nt,
Mintha nekem �nekelne.

M�g egy k�nny a felh�kb�l,
Utols� cs�kom kedvesemt�l.
Err�l �nekel a sz�l is szomor�an,
Meg�llna, s vajon vigasztalna?

Meg�llna, s a f�lembe s�gna?
Ak�rcsak egy pillanatra?
Soha �rtem meg nem �llna,
Csak tov�bb sz�guldana.

K�nnyezve t�rt r�m a hajnal,
Mintha minden csak suttogna:
"Menek�lj, nem innen,
Boldogs�god ellibbent"

S hinn�k neki. Hiszek neki.
A term�szet nem hazudik.
A z�por is csak azt �v�lti:
"Eredj inn�t j� messzi!"

Rendben. M�s t�jra t�rek.
Csak utolj�ra... k�rlek!
Kedvesemre hadd n�zzek!
Hadd ne �rezzem v�rz� sz�vemet!

Ha megl�tom, n�zzen � is engem,
S... k�rlek! Suttogja is nevem!
�gy, ahogy r�gen tette!

Ut�nna elmegyek, meg�g�rem.
Hallani nem fogtok r�lam semmit se.
�g�rem, �g�rem, �g�rem!

L�tod sz�l, es�, s t�bbiek?
Port hordozok l�bbelimen,
Melyet csak k�nnyem mos.

Sz�vemben egy eml�kk�pet �rz�k,
�letem legszebb kedves�r�l,
Kit szemembe a Nap �getett,
Hangj�t a sz�l zengette.

S most, hogy eml�k maradt csak bel�le,
Mondd sz�l! Es�! Nap! S mindenek!
Boldogok vagytok? �r�lt�k ennek?
�r�lt�k v�rz� sz�vemnek?